A gyártó a Redmi sorozaton belül ezt a készüléket egy Pro taggal jelölte meg, ezzel is utalva arra, hogy nem a hagyományos széria készülékről van szó. A Redmi Pro erősebb processzorral, több RAM-mal és hátlapi dupla kamerával tér el az eddig megszokott típustól. Továbbá abban, hogy ez az első készülék, amelyet a cég AMOLED kijelzővel szerelt.
Link a telefonhoz.
Doboz és tartozékok
A készülék egyszerű fehér dobozban érkezett, melynek elején a készülék látható 3 színben, alatta a neve, felette pedig egy Mi logó helyezkedik el. Hátoldalán néhány információ található a benne rejlő készülékről.
A dobozt széthúzva először a készülékkel találkozunk, az alatta levő rekeszben pedig találunk töltőfejet (5V/2A), USB Type-C kábelt, némi leírást és egy SIM tűt.
Külső
A Xiaomi Redmi Pro egy nagyon jól megtervezett unibody készülék, amit a gyártótól megszokott magas minőségű összeszerelés jellemzi.
A készülék fizikai méretei: 151.5 x 76.2 x 8.2 mm
Súlya: 174 g
Első ránézésre nekem olyan volt, mint egy felhízlalt Mi 5.
A készülék eleje körben 2.5D kialakítású, mely magában foglalja az 1920 x 1080 felbontású 5.5" ultra-magas kontrasztú kijelzőt (60000: 1 kontraszt arány). Ez az első AMOLED kijelzős Xiaomi készülék. Az AMOLED kijelzőnek köszönhetően a színek nagyon élénkek, képe kristálytiszta, a betekintési szögek is jók, nem látható torzulás. A fényerőt kicsit kevésnek éreztem, főleg a kinti napos időben. Az automatikus háttérvilágítás állítással nem volt gond, mindig megtalálta a megfelelő szintet éjszaka is.
A kijelző alatt az Android-nál jól megszokott 3 gomb található, melyek közül a home fizikai gomb lett, ebbe építették be az ujjlenyomat-olvasót is. A másik 2 kapacitív gombnak a helyét két kis kör jelzi. Alapértelmezettként baloldalra került az alkalmazás váltó, a jobboldal pedig a vissza szerepét tölti be, de ezek a funkciók felcserélhetők. A home gombnak 2 használati módja van, fizikai vagy kapacitív gombként is működik. Ezen kívül lehetőségünk van egygombos üzemmódra is, akárcsak az iPhone-ok esetében (egyszer lenyomva visszaként, kétszer viszont már alkalmazásváltóként funkcionál).
A kijelző felett helyezkedik el az előlapi kamera, a fény- és közelségérzékelő szenzorok, a beszédhangszóró, és az értesítési LED. Utóbbi nappal, erős fényben is jól látható.
Jobb oldalon találjuk a gyártótól megszokott hármas gombsort: hangerő fel/le, ki/bekapcsolás.
A gombok feszesen állnak, de némi oldalmozgásra hajlamosok (nem lötyögnek!!), nyomáspontjuk jó. 
A készülék tetejére helyezték el a másodlagos mikrofont, a 3.5 jack aljzatot, és az infra kimenetet, amit távirányítóként használhatunk. Ehhez kapunk egy alkalmazást is, mely elég sok eszközt támogat.
A telefon bal oldalán találjuk a SIM tálcát, mely 2 SIM kártyát fogad (nano + micro) vagy egy SIM kártyát és egy MicroSD kártyát.
A készülék alján, középen egy USB Type-C csatlakozót láthatunk, két oldalán pedig egy mono hangszóró és az elsődleges mikrofon található. Hangszórója számomra sokkal szebben és nagyobb dinamikatartományban, kellő hangerővel szól, mint a Mi4 vagy az UMi MAX.
Szálcsiszolt alumínium a hátlapja, melynek a szélei íveltek- hasonlóan, mint a Mi 5 esetén – Így a fogása nagyon kellemes, jól illeszkedik a tenyérbe. Ezen találjuk a dupla kamerát, melyből a felső egy 13 megapixeles az alsó 5 megapixeles. A két kamera közt helyezkedik el a dupla ledes kéttónusú vaku.
Hardver
Hozzám a High Edition érkezett, melybe MediaTek Helio X25-ös lapka került, ami egy 10 magos háromklaszteres architektúrát használ. A magok a következőképpen épülnek fel: 2x Cortex-A72 (max. 2.5GHz), 4x Cortex-A53 (max. 2.0GHz), és 4x Cortex-A53 (max. 1.4GHz). Ez a SoC valójában egy magasabb órajelen járatott X20-as. Szerencsére nem csak CPU órajelét emelték meg: a mellé társított Mali T880 MP4 GPU is 850MHz-re emelkedett. Továbbá 3GB rendszermemóriát és 64GB belső tárhelyet is kapunk, mely MicroSD kártyával tovább bővíthető.
A készülék nagyobb terhelés alatt képes minimálisan melegedni, de az sem jelentős. Az Mi4 és Mi5 képes sokkal nagyobb hőt kiadni a külvilág felé.
Szoftver
A telefonon érkezéskor Android 6.0-ás ROM-mal érkezett, melyet csupán félig magyarosítottak le, így azt lecseréltem a XiaomiEU ROM-ra, ami 99%-ban magyarosított (https://xiaomi.eu/community/).
Ezen belül választhatunk stabil és fejlesztői ROM-ok közül. Stabil esetén a fejlesztői verzióban már tesztelt, hibamentes változtatásokat kapjuk meg, évente pár frissítéssel. Fejlesztői ROM esetében majdnem minden héten érkeznek kisebb frissítések, hibajavítások. Korábbi Xiaomi készülék esetén is mindig fejlesztői verziót használtam, eddig hibamentesen.
MIUI rendszerekben a hagyományos Android-tól eltérően nincs főmenü, hanem minden a kezdőképernyőre kerül. Lehetőségünk van továbbá második asztal használatára is, ami teljesen elkülönül a fő felületünktől. Olyan, mintha lenne egy második telefonunk, így könnyen szétválasztható a munkahelyi és a magánélet. Egyes alkalmazásokat vagy fájlokat megoszthatunk, azaz mindkét asztalon elhelyezhetünk egy-egy különálló példányt. A 2 asztal közt könnyedén válthatunk ujjlenyomattal, ha az asztalokhoz külön-külön ujjat rendelünk. Hasonló módon lehetőségünk van alkalmazásokat, jegyzeteket is védeni. A MIUI8 ezen kívül hoz még pár olyan újítást, mint a továbbfejlesztett kép- és videó szerkesztő, fotó funkciók, új energiatakarékos üzemmód, frissebb számológép, QR kód olvasó, megújult galéria és jegyzetek.
A Szkenner alkalmazásban tudunk QR kódot, névjegykártyát és dokumentumot is beolvastatni. Névjegykártya beolvasása után megjeleníti a beolvasott adatokat. Felismeri a magyar ékezetes karaktereket, és az esetek többségében helyesen tölti ki a mezőket. Ha helyesnek véljük az adatokat, akkor létrehozza az új névjegyet telefonkönyvünkben.
Az 5.5"-os kijelzőt egy kézzel számomra lehetetlen volt teljes egészében átérni úgy, hogy használjam az alsó fizikai gombokat is. Ahhoz, hogy teljes képernyőn megjelenő ikonokat, vagy bármi mást elérjek, nagy segítség az egykezes mód, ahol a rendszer 3.5”-4.5” közé csökkenti a kijelzőn megjelenő tartalmat. Ezeken kívül lehetőségünk van használni az érintés asszisztenst, ahol az alap 3 Android gombon kívül kapunk képernyőmentés-, és lezáró „gombot” is.
Bővebben a MIUI honlapján olvashattok a kezelőfelületről.
Multimédia
A zenelejátszás a 3.5mm jack aljzaton keresztül szépen és nagy dinamika tartományban szól, kellően hangos. A beépített hangszóróra sem lehet panaszunk, illetve kihangosítva is szépen szól a telefon. Videó lejátszásnál a gyári lejátszó gond nélkül megbirkózik a FullHD filmekkel.
FM Rádió is van a készülékben, ami bár nem követeli meg tőlünk a 3.5 jack csatlakozóba helyezett fülest, de nélküle nem sikerült állomást befognom. Lehetőség van az FM adás rögzítésére is.
A kamera szoftvere is eltér a vegytiszta Android verziótól, ugyanakkor egyszerű és intuitív, könnyen kiigazodik rajta a felhasználó. Az átlagos MIUI8-tól eltérően itt van egy plusz állítási lehetőség is, a dual kamerának köszönhetően: az Üzemmódok felirat felett találunk egy kis rekesz ikont, amire ha rányomunk, f/0.95 (javított bokeh hatás, amellyel a hátteret elmossa) és f/5.6 (a háttérből is több minden fókuszban van) rekeszértékek közül választhatjuk ki a számunkra megfelelőt. A sztereó kamerás képeken utólag is tudjuk állítani a fókuszt, és telefonunk mozgatásával minimális (pár fokban) 3D nézetet is kapunk az így készített képekhez. Ebben a módban se HDR, se vaku, és egyéb beállítási lehetőség nincs. Azt viszont hozzá kell tennem, hogy a sztereó mód még nem a legtökéletesebb. Sokszor ellenőrizni kell az előképet vagy utólag állítani fókuszt, mert hajlamos a tárgyunkból kiálló vagy hátranyúló részeket háttérnek felismerni, elmossa annak éleit. A dual kamerás mód használható videó készítésekor is, de itt utólag nem módosítható a fókuszpont. Alap kamera használatakor lehetőségünk van szűrök, manuális, panoráma, HDR, időzítő, hangvezérlés és sok más funkció választására is. Videó rögzítés maximum 1080p 30fps-ben lehetséges. Tudunk készíteni timelapse-et, és alacsonyabb felbontáson lassított felvételt.
A hátlapon 2 szenzort is találunk. A főszenzor egy 13 Megapixeles Sony IMX258 f/2-rekeszértékkel, míg a másodlagos kamera 5 Megapixeles Samsung, ami a mélységérzékelésért felelős.
Az előlapra került egy 5 Megapixeles f/2.0 kamera, mely 1080p videók rögzítésére is alkalmas. Képek készítése időzítőre és hangvezérlésre is történhet. Van továbbá „szépítés” funkció, amelynek 3 fokozata van, azoknak pedig különböző beállítási lehetőségei. Ezen kívül van jó pár választható szűrőnk is, melyek megegyeznek a hátlapi kameránál használhatókkal.
Nagyobb képekért kattints a kis képre!
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Sztereó kamerával készült képek.
 |
 |
 |
 |
Akkumulátor
A tápellátást egy 4050mAh-ás akkumulátor biztosítja, mely nem cserélhető.
Átlagos használat mellett 2 nap hozható ki belőle, de aktívabb használat esetén is kitart a nap végéig.
Kommunikáció
2G, 3G, HDSPA és LTE képes a készülék, 4G viszont csak nagyobb városokban érhető el, mivel a B20-as szabványt nem támogatja. WiFi esetén b/g/n szabványt ismer. A hotspot, DLNA és WiFi Direct adott, de a dual-band-et sajnos nem tudja. Van továbbá sztereó Bluetooth v4.2, A2DP, LE, de az NFC sajnos kimaradt. Kábeles adatátvitelhez USB Type-C 1.0 verziót kapunk, mely OTG képes. A helymeghatározás átlagosan 10-15mp a GPS, A-GPS, GLONASS és Beidou műholdak segítségével.
Összegzés
Véleményen szerint árkategóriájában felülmúlja más gyártók készülékeit. Kinézetre és fogásra is felső kategóriás készülék látszatát kelti, főleg a dupla hátlapi kamera és a szálcsiszolt unibody alu ház miatt, de árban a középkategóriában játszik. :) 5.5” OLED kijelző fém házban, mely hozza az a Xiaomi-tól elvárt minőséget. Ehhez társul egy 4050mAh akkumulátor. A készülék nem könnyű és kicsinek se mondhatjuk, de tartalom-fogyasztáshoz nagyon ideális eszköz. A MIUI8 az újításainak és gazdag testreszabási lehetőségeinek köszönhetően a mindennapokban nagyon jól használható és egyszerű rendszernek tekinthető. Hátránynak talán annyit tudnék felhozni, hogy a készülék hátlapja eléggé csúszós, és erős napfényben számomra kevés volt a fényerő.
Írta: Zoli :)
